Köztévé Blog

Hogyan tovább DAL?

2019. június 22. - IchBinM1

screenshot_2019-06-22_17_52_15.pngElég régen volt, hogy legutóbb bejegyzést tettem közzé a blogon, de most egyszerűen égető fontosságát érzi a dolog, hiszen volt egy szavazás a Köztévé Blog Facebook-oldalán, melyben arról érdeklődtem, hogy az idei eurovíziós kiesésünket követően hogy látják az olvasók, van-e szükség arra, hogy jövőre változásokat eszközöljenek Az Ország Dalválasztó Show-jában. Így. Nagybetűvel. Az eredmény szerintem elöljáróban a számok ismertetése nélkül sem fog senkinek sem meglepetést okozni, de mielőtt a piszkos tényekre rátérünk, el kell mondanom, hogy ebben a posztban nem csak az lesz, hogy mi és mennyire nem jó, hiszen okoskodni bárki tud. Így úgy gondoltam, hogy bölcsebb lenne egy valamiféle javaslattal előállni, hiszen valahogy akár "így" is lehetne.

A TÉNYEK

Május végén egy hétig lehetett szavazni a kérdésre, mely a következőképp szólt: "Hogy látod, megérett a hazai dalválasztó műsor a formátum megújítására, vagy nem hozható mindezzel összefüggésbe a kiesésünk, és minden jó úgy, ahogy van?"

screenshot_2019-06-22_18_01_18.png

A 357 szavazóból 335-en (94%) arra az opcióra szavaztak, hogy igenis szükség van a megújulásra a műsorban. Úgy gondoltam, hogy ez egy elég erős felhatalmazás arra (nagyoktól csak pontosan, szépen), hogy tollat ragadjak, és kiírjam magamból, hogy milyen jövőt állítanék A Dal 2020-as szériája elé.

A JÖVŐKÉP

Az első és legfontosabb dolog: "ne felejtsd el, hogy honnan jöttél" (Mező Misi, Magna Cum Laude, A Dal 2018 és 2019 zsűritagja) – ez a műsor annak idején, 2011 decemberében úgy indult el egy pályázati kiírással, hogy keresi az ország eurovíziós versenydalát. Időközben a már csak nemzetközi versenyként emlegetett dalfesztivál szépen a háttérbe szorult, de az emberek ennek ellenére is tudták, hogy a műsor célja nem az, hogy megtaláljuk azt a dalt, amit mindenki dúdol, vagy hogy mi lesz az ország dala: egyszerűen van egy harmincas mezőnyünk, amit le kell szűkíteni hétről hétre folyamatosan, hogy a végén csak egy maradjon: Duncan MacLeod, a hegylakó, Duncan Laurence, a holland. (Haha)

kep9.pngAz eurovíziós eredményeinkre egyébiránt többé-kevésbé nem lehet panaszunk, hiszen az eddigi nyolc Dal-győztesből három a legjobb tízben végzett az Eurovíziós Dalfesztiválokon, négy bejutott a legjobb 26-27 közé a döntőbe, és csupán egy esett ki az elődöntőben. A műsor nézettsége és azt körülvevő érdeklődés viszont évről évre továbbapadt: mindezt a lebonyolítás folyamatának és a nézői szavazás háttérbe szorításának lehet betudni, illetve, hogy a 21. század felgyorsult médiafogyasztási szokásaival ellenben a műsor nem tudott évről évre megújulni. Bizonyos formátumok esetében ilyenkor pihenőre küldik az adott produkciót, de egy eurovíziós nemzeti válogatóként is szolgáló több estés műsorfolyam lévén itt ezt nem lehet megtenni. Úgy kell újat mutatni, úgy kell innovatívnak lenni, hogy közben maradjunk hűek az alapokhoz és az eredeti célkitűzéshez.

screenshot_2019-03-01_17_31_45.pngKi kell mondani: a műsor örökzölddé válásához és újraéledéséhez a folyamatos megújulásra van szükség. A nagyobb eurovíziós múlttal és kultúrával rendelkező skandináv országokban rendre fél évszázada fut az a válogatóműsor, ami arra hivatott, hogy megkeresse minden évben az ország dalát. Értelemszerűen ami 1965-ben működött, az nem fog működni 20, 30 vagy 50 évvel később is. A svédek Melodifestivalenje mondható minden szempontból a nemzeti válogatóversenyek non plus ultrájának: 2010 óta két eurovíziós győztest adott ez a műsor, illetve két harmadik és három ötödik helyet. Panaszuk nem lehet a szerepléseiket illetően; működik a műsoruk. Svédország televíziós nézettségi listáját minden évben a dalfesztivál és a nemzeti döntő adásai vezetik, de ez a siker korántsem lenne ilyen mértékű, ha nem ismernék fel azt, hogy változtatni kell: még a sikerittas időszak kellős közepén is merészeket lépett a műsor producere, és olyan újdonságokat vezetett be, amit sokan kétkedően fogadtak, de aztán az idő neki adott bizonyosságot.

A Dal kapcsán a humor, az izgalom és a váratlan pillanatok azok, amik eddig elmaradoztak a korábbi években. Az én javaslatom, hogy az eddigi vezéroszlopokat megtartva egy jelentős ráncfelvarráson és szemléletváltáson kell átvezetni A Dalt: először is le kell szögezni, hogy a műsort a tévénézőknek készítik, vagy pedig a négytagú zsűrinek. A szakmai ítészek iránymutatása kell, hogy jó irányba terelje a közönségszavazást, nem pedig fordítva, mivel az elmúlt években bebizonyosodott, hogy az nemhogy nem vezet semmire, de még a visszájára is sül el. A kettőnek együtt, egymással kell működni, nem pedig függetlenül, szeparáltan, mert úgy sosem lesz meg a közös metszet, nem érvényesül a közös akarat.

screenshot_2019-06-22_18_35_47.png

Pontozás helyett rangsorolás: idejétmúlt és nem mérvadó a pontozásos értékelési rendszer (1–10) – nem kezeli egészben a műsort, és nem ad jó összképet a mezőnyről; főleg a közönségszavazást illetően torz, hiszen átlagban csupán egy, a szó legszorosabb értelmében vett átlagos 5–6 nagyságú pontszám alakul ki, ami a végső eredményhez se nem tesz hozzá, se nem vesz el belőle. A nemzetközi versenyen sem így értékelik az elhangzó produkciókat, továbbá a többi ország válogatóiban is csak nagyon ritkán 1–1 évben van példa arra, hogy ilyen formátumban nyilvánítanak véleményt a dalokról. Igaz, egyéb más unortodox megoldás sem gyakran alkalmazott felállás: de minden ilyen dolog csupán az izgalmat hivatott fokozni, melynek a végeredmény kialakulásában nincs akkora szerepe, hogy tönkre vágja az egész formátumot.

A KONCEPCIÓ, avagy egy részletes példa

Kezdésnek válogatók helyett három párbajkör: 10–10–10 résztvevő dal, adásonként 6–6–6 továbbjutóval (eddig semmi újat nem mondtam).

Adásonként 10 előadó/együttes mérettetik meg, 5 párbajban. A párbajok összetételét az előadók erőssége, stílusa, illetve daluk alapján állítják össze a szervezők, melyet az adott adáshét első napján közölnek a nyilvánossággal egy internetes közvetítéssel egybekötött sajtótájékoztatón. Az egyes dalok előadását követően 90 másodperce lesz a közönségnek, hogy az általuk preferált produkciót kiválasszák, és elküldjék rá az egyetlen szavazatukat (applikáción, interneten vagy SMS-ben). Az egyes párbajokat követően nem lesz ismertetve az eredmény, hanem csak a műsor végén: így adódik 5 automatikus továbbjutó az elődöntőkbe. A hatodik, plusz egy továbbjutó sorsáról a stúdióban helyet foglaló négy ítész dönt, pontozásos ranglista alapján. Mind a 10 produkciót követően mind a négy zsűritag felállítja a legjobb hatos listáját, és így összesítésben az első helyen végző, de a telefonos szavazás során nem továbbjutó produkció kap még egy lehetőséget a folytatásban. A párbajhelyzet miatt adva van az eddig annyira hiányolt izgalomfaktor, illetve a zsűri döntésének ismertetése is egy különleges helyzet lenne nem csak a nézőknek és a résztvevő versenyzőknek, hanem maguknak a zsűritagoknak is, mivel nem ismernék egymás szavazatait, illetve úgy pontoznának, hogy a közönség által preferált dalokról sem tudnának – így a befolyásolhatóságuk és elfogultságuk teljesen minimális lehetne. A műsorvezetők a zsűri által összesítésben hatodik helyre szavazott produkciótól kezdik a felsorolást, és amint egy olyan nevet mondanak, aki még nem jutott tovább, addig az az előadó “előnybe” kerül, hogy jelenleg ő áll a továbbjutó helyen. Ha végül az első helyen végzett előadó is automatikus továbbjutó, akkor az így már korábban előnybe került előadó jut tovább az elődöntőbe, ha viszont nem, akkor az első helyen végzett dal lesz ott a folytatásban. Adásonként így négy produkciótól búcsúzik a műsor, akárcsak eddig is.

screenshot_2019-06-22_18_35_52.png

A párbajköröket követően érkezik a két elődöntő: 9–9 dal és 4–4 továbbjutó.

Az elődöntők során klasszikus verseny felállásban mérettetnek meg a résztvevők. A 9 dalt előadják a versenyzők, mialatt a zsűri a párbajkörökhöz hasonlóan csak szóban értékeli a látottakat. Az utolsó produkciót követően egy öt perces szavazási etapot követően összesítik a zsűri és a nézői szavaztok rangsorát (12–10–8–6–4–2 pont a legjobb hat dalnak), és az így első három helyen végzett dal továbbjut a döntőbe. A műsor hátralevő részében a maradék hat dalra újraindul a telefonos szavazás, melynek a győztese negyedikként csatlakozik a döntős mezőnyhöz.

screenshot_2019-06-22_18_35_55.png

A mindent eldöntő döntő: 8 dallal és egyetlen győztessel.

Az adás kezdetekor a műsorvezetők elindítják a telefonos szavazást mind a nyolc résztvevő dalra. Ezek előadását követően a 10 regionális zsűri (melyből egy – a budapesti – a párbajkörök és az elődöntők során a stúdióban helyet foglaló négy ítész) ismerteti a pontjait. A zsűri szavazás alatt és azt követően a telefonos szavazás még él, melynek lezárását követően, a zsűri szavazással arányosan, nem előre meghatározott pontszámokat osztanak ki a nyolc résztvevő produkciónak. Az így élre kerülő, legtöbb pontot szerző produkció nyeri A Dalt és képviselheti Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon.

A közmédiának hosszú ideje az egyik fő műsorszerkesztési elve, hogy a programjait nem csak az anyaország nézőinek, hanem az egész Kárpát-medence magyarságának és a világ minden részén, diaszpórában élő honfitársainknak is készítik. Ezt az elvet kihasználva lehetne a döntőben a regionális zsűris szavazásnál a helyi zenészeket, énekeseket előtérbe helyezni, hogy ők is beleszóljanak a műsor végkimenetelébe. Terveim szerint az alábbi tíz városból történne bejelentkezés – hat anyaországi és négy külhoni helyszínről: Debrecen (Kelet-Magyarország), Pécs (Dél-Dunántúl), Szeged (Délkelet-Magyarország), Győr (Nyugat-Magyarország), Miskolc (Észak-Magyarország), Budapest (A Dal 2020 tévés zsűrije), Csíkszereda (Erdély–Székelyföld), Ungvár (Kárpátalja), Pozsony (Felvidék), valamint Szabadka (Vajdaság). A szakmai zsűrik pontjainak ismertetését követően a telefonos szavazás eredményét adják hozzá a már meglévő pontokhoz – szavazatarányosan, a zsűri pontozásához hasonlóan, hogy a végeredményben 50–50%-os arányban legyen meg a végső győztes.

A döntőt követő héten az MTVA ismerteti a párbajkörök, az elődöntők és a döntő teljes szavazását, benne a zsűri részletes pontozásával, és a közönségszavazatok számával és arányával.

Sokszor éri kritika a műsort, hogy három fordulón keresztül hallgatjuk újra és újra ugyanazokat a dalokat – csupán apró, jelentéktelen színpadi, és még jelentéktelenebb zenei változtatásokkal. Az általam felvázolt formátum ezt segítene kiküszöbölni: megtartani a régi műsor alapjait, izgalmasabb, változatosabb síkra helyezve azt. A tévénézők, a versenyzők, a műsorkészítők és a zsűritagok is egy folyamatos változásra hajlamos, újat mutatni képes programot láthatnának, melyet senki nem unna meg egyhamar.

Ezzel az írással nekem nem célom hogy személy szerint bárkit degradáljak, vagy a feladatára alkalmatlannak találjak; csupán a javító szándék a célzata az egésznek. Nem vagyok formátumkészítő, nincsen papírom arról, hogy a televíziózás világához bármiféle közöm is lenne, de úgy gondolom, hogy teljes egészében nézve rendelkezek egy olyan külsős, másfajta látásmóddal, ami sikerre viheti a produkciót. Láttunk már nem egyszer példát arra, hogy egy – az adott szakterülethez nem teljesen köthető személy sikerre vitt valamit, példának okáért lásd: a budapesti vizes világbajnokság logója. Nem mondom, hogy az általam felvázolt lebonyolítás a tökéletes formula, ami 100%-os garanciát ad a sikerre; de mindenképpen egy konzisztens irány, ami kisebb-nagyobb átgondolásokat és alapos kutatómunkát követően működhetne a televízióban is. Nem gondolom, hogy ez az egyetlen járható út, viszont hiszem, hogyha a beszéd mellett az ember cselekszik is, és túllép azon, hogy kifejezze csak a nem tetszését a műsorral kapcsolatban, akkor már történt egy jó lépés előre. A célunk legyen az, hogy együtt, közösen, tudjunk még egy jó Dalt "csinálni", amit aztán nem csak egy ország, de egy egész kontinens dúdolhat majd együtt.

A bejegyzés trackback címe:

https://kozteve.blog.hu/api/trackback/id/tr8214906764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása